Ásvány, vagy sem?

Bizonyos ásványok mesterséges változatait laboratóriumban is előállítják. Pl. a műsmaragdot, rubint, és gyémántot. Ezek nem ásványok, mivel természetesek. Földtani értelemben az élelmiszerek ásványianyag-tartalma sem ásvány, azok egyszerű elemek, ásványi nyersanyagok, mint a kalcium, a cink, vagy a vas. 

A jéghegyet alkotó kristályos jég ásvány, a folyékony víz nem.

Mit nevezünk ásványnak?

Az ásványok a föld kőzeteit építik fel. Az ásvány természetes előfordulású, szilárd, állandó összetételű képződmény. Az ásványok kristályszerkezete többféle lehet. Általában szervetlen vegyületek, de vannak szerves eredetűek is. Azok az anyagok, melyek hasonlítanak a természetes ásványokhoz (pl. opál) de nincs belső szerkezetük, mineraloidoknak nevezik.

Elsődleges és másodlagos ásványok

Az elsődleges ásványok közvetlenül a magmás, üledékes és metamorf folyamatok során képződnek.

A másodlagos ásványok az elsődleges ásványok kialakulása után, azok mállása során keletkeznek.

Mit nevezünk kristálynak?

Az ásványok kristályosak. A kristályos anyag szilárd, amelyben a részecskék háromdimenziós rendszerben, részben ismétlődve helyezkednek el. Ugyanazon ásvány legkisebb és legnagyobb kristályának is ugyanolyan az elemi felépítése. A kristálytan, az ásványtan alapvető ágazata.