Üledékes kőzetek




Az üledékes kőzetek anyagát általában a víz, a szél, vagy a jég szállítja az üledékgyűjtőkbe, ahol csaknem mindig rétegekben rakódik le. A rétegződés a tömörödés során megmarad, így ez az üledékes kőzetek megkülönböztető tulajdonsága. Jellemzőek az ősmaradványok is, melyek más kőzetekben nem fordulnak elő. Pl. homokkő.
Az üledékek eredete
Az üledékes kőzetek képződése más kőzetek mállásával kezdődik.  A fizikai mállást más kőzetek kisebb darabokra törezedése, aprózódása jelenti. Kémiai mállásnál a kőzetek ásványai feloldódnak. E kétféle mállás, alapvetően két különböző üledéket és üledékes kőzetet eredményez. A mállott anyagot a folyóvíz, szél, jég, és a gravitáció szállítja és rakja le. A vegyi üledékes kőzetek anyaga oldott állapotban szállítódik, és új helyen csapódik ki.
A felhalmozódott, laza üledékanyag üledékes kőzetté alakulását, kőzetté válásnak nevezik.

Homokkő

A homokkő a földkéreg üledékes kőzeteinek 10-20 százalékát teszik ki. A 0,063-2 mm-ig terjedő átmérőjű homokszemcsék felhalmozódásából, kőzetté válással képződik.
A homokkő régóta fontos építőanyag. Ellenálló-képessége miatt az üledékes kőzetek között úgy építő, mint szobrászati anyagként felülmúlhatatlan.


Az egyik legszebb és legismertebb sziklába vésett építmény Petrában a kincstár.


Abu Szimbel  II. Ramszesz által épített két templom helyszíne, a Nílus nyugati partján lévő homokkő sziklába vésett négy, 20 méternél nagyobb szobor a templom bejáratának két oldalán.


Painted sivatag. A világ egyik legszebb üledékes kőzetből kialakult terület.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése