Az agyhullámok



Az átlagember számára a szó, gondolkodás, valami hihetetlen biokémiai folyamatot jelent. Ez részben igaz is, hiszen számtalan idegsejt és agyi terület vesz részt egy-egy ilyen folyamatban. De van egy ennél is érdekesebb dolog az agy működésében, ez pedig az agyi hullámok léte.
Agykérgünkben ugyanis elektromos aktivitást is lehet mérni, ezt használja ki az ún. EEG (elektroencefalográf). De, hogy hogyan keletkeznek, ezek az elektromos jelek.
A különféle agykérgi modulok kisülései, kicsiny elektromágneses mezőket gerjesztenek. Ez azt jelenti, hogy az agykérgi működés során elektromos feszültségváltozások keletkeznek, ezek mérése és grafikus megjelenítése az EEG. Ezáltal pedig az orvosi diagnosztikában ez lehetőséget teremt, hogy a különféle agykérgi működési folyamatokat nyomon lehessen követni. A gerjesztett elektromágneses mezőknek, agyhullámoknak,, a frekvenciája alapján négy típusa lehet:
Béta; Alfa; Théta; Delta; - hullámok.



Ezeknek a hullámoknak nemcsak az orvosi gyakorlatban van szerepük, de számtalanszor hallani róluk, az ezoterikus irodalomban is. Nézzük meg most részletesen az egyes hullámokat:
Béta-hullámok: (13-30 Hz) Ez az éber tudati állapot során keletkező, az ellenőrző gondolkodás agyi hulláma.
A béta hullámok összefüggésben állnak a koncentrációval, az érzelmek keletkezésével, az éberséggel, megismeréssel. Viszont ha túl sok béta hullám keletkezik, akkor a szervezetben túl sok olyan vegyület termelődik, amely szinte megmérgezi azt. Ez pedig nem más, mint a kortizol, amit stressz-hormonnak is hívnak. Minél magasabb a kortizol-szint, annál izgatottabbak, stresszesebbek vagyunk. Másrészt a kortizol az egyik fő öregedést gyorsító hormon.
Alfa-hullámok: (8-12 Hz) Az agy, pihenő, ellazult állapotában keletkeznek, az ébrenlét és az alvás közötti állapotban.
 Az alfa hullám már lassúbb, mint a béta. Összefüggésben áll a könnyed, ellazult állapottal, amikor a figyelem megmarad. Alfa állapotba kerülünk, mikor elmerülünk egy jó könyvben, filmben. Akkor is, amikor éppen az alvás és ébrenlét között állunk. A meditáció során is alfa hullámokat bocsát ki az agy.
Théta-hullámok: (4-7 Hz) Az alváskor és mély meditációban jelennek meg. Ilyenkor a tudatalatti információi az aktívak. 
A théta hullámok is lassúbbak, és az alvás állapotára jellemzők, de álmodunk is. Ilyenkor felszabadulunk a stressz káros hatása alól, ellazulunk. A théta áldásos hatásai közé tartozik, hogy nő kreativitásunk, jó ötleteink támadnak, új dolgokat, összefüggéseket fedezünk fel, nő tanulási képességünk, jobb lesz memóriánk, hozzáférünk a tudatalattiban tárolt információkhoz.
Delta-hullámok: (1-3 Hz) Éber állapotban egyáltalán nem jelentkeznek, csak mély álomban. Ebben az állapotban az álomtalan alvás, a transz és a mély hipnózis alatt lehetünk. 
A delta a leghosszabb hullám. Ha betegek vagyunk, akkor szervezetünk több delta hullámot bocsát ki, hogy ebbe az állapotban kerüljünk. Ez egy öngyógyító folyamat, mert ilyenkor feltöltődünk alapvető fontosságú vegyületekkel.  Ilyenkor alszunk, de nem álmodunk, és ez nagyon egészséges. Itt a magyarázata annak, miért kívánkozunk ágyba, miért szeretnénk aludni, ha betegek vagyunk. Delta állapotban az agy HGH-t, azaz emberi növekedési hormont állít elő. Minél több ilyen hullámot bocsát ki agyunk, annál több HGH termelődik. Minél több a HGH, annál jobb lesz egészségi állapotunk, és lassabban öregszünk. Amikor kevesebb a HGH-szint, akkor az izomtónus csökken, gyarapszik súlyunk, kisebb lesz ellenálló-képességünk, gyakorivá válnak az öregedéssel járó betegségek és problémák.

A folytatásban: A meditáció, és az agyhullámok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése