Az átlagember számára a szó, gondolkodás,
valami hihetetlen biokémiai folyamatot jelent. Ez részben igaz is, hiszen
számtalan idegsejt és agyi terület vesz részt egy-egy ilyen folyamatban. De van
egy ennél is érdekesebb dolog az agy működésében, ez pedig az agyi hullámok
léte.
Agykérgünkben ugyanis elektromos aktivitást
is lehet mérni, ezt használja ki az ún. EEG (elektroencefalográf). De, hogy
hogyan keletkeznek, ezek az elektromos jelek.
A különféle agykérgi modulok kisülései,
kicsiny elektromágneses mezőket gerjesztenek. Ez azt jelenti, hogy az agykérgi
működés során elektromos feszültségváltozások keletkeznek, ezek mérése és
grafikus megjelenítése az EEG. Ezáltal pedig az orvosi diagnosztikában ez
lehetőséget teremt, hogy a különféle agykérgi működési folyamatokat nyomon
lehessen követni. A gerjesztett elektromágneses mezőknek, agyhullámoknak,, a
frekvenciája alapján négy típusa lehet:
Béta; Alfa; Théta; Delta; - hullámok.
Ezeknek a hullámoknak nemcsak az orvosi
gyakorlatban van szerepük, de számtalanszor hallani róluk, az ezoterikus
irodalomban is. Nézzük meg most részletesen az egyes hullámokat:
Béta-hullámok: (13-30 Hz) Ez az
éber tudati állapot során keletkező, az ellenőrző gondolkodás agyi hulláma.
A béta hullámok összefüggésben állnak a koncentrációval,
az érzelmek keletkezésével, az éberséggel, megismeréssel. Viszont ha túl sok
béta hullám keletkezik, akkor a szervezetben túl sok olyan vegyület termelődik,
amely szinte megmérgezi azt. Ez pedig nem más, mint a kortizol, amit
stressz-hormonnak is hívnak. Minél magasabb a kortizol-szint, annál
izgatottabbak, stresszesebbek vagyunk. Másrészt a kortizol az egyik fő
öregedést gyorsító hormon.
Alfa-hullámok: (8-12 Hz) Az agy,
pihenő, ellazult állapotában keletkeznek, az ébrenlét és az alvás közötti
állapotban.
Az
alfa hullám már lassúbb, mint a béta. Összefüggésben áll a könnyed, ellazult
állapottal, amikor a figyelem megmarad. Alfa állapotba kerülünk, mikor
elmerülünk egy jó könyvben, filmben. Akkor is, amikor éppen az alvás és
ébrenlét között állunk. A meditáció során is alfa hullámokat bocsát ki az agy.
Théta-hullámok: (4-7 Hz) Az alváskor
és mély meditációban jelennek meg. Ilyenkor a tudatalatti információi az
aktívak.
A théta hullámok is lassúbbak, és az alvás
állapotára jellemzők, de álmodunk is. Ilyenkor felszabadulunk a stressz káros
hatása alól, ellazulunk. A théta áldásos hatásai közé tartozik, hogy nő
kreativitásunk, jó ötleteink támadnak, új dolgokat, összefüggéseket fedezünk
fel, nő tanulási képességünk, jobb lesz memóriánk, hozzáférünk a tudatalattiban
tárolt információkhoz.
Delta-hullámok: (1-3 Hz) Éber
állapotban egyáltalán nem jelentkeznek, csak mély álomban. Ebben az állapotban
az álomtalan alvás, a transz és a mély hipnózis alatt lehetünk.
A delta a leghosszabb hullám. Ha betegek
vagyunk, akkor szervezetünk több delta hullámot bocsát ki, hogy ebbe az
állapotban kerüljünk. Ez egy öngyógyító folyamat, mert ilyenkor feltöltődünk
alapvető fontosságú vegyületekkel.
Ilyenkor alszunk, de nem álmodunk, és ez nagyon egészséges. Itt a
magyarázata annak, miért kívánkozunk ágyba, miért szeretnénk aludni, ha betegek
vagyunk. Delta állapotban az agy HGH-t, azaz emberi növekedési hormont állít
elő. Minél több ilyen hullámot bocsát ki agyunk, annál több HGH termelődik.
Minél több a HGH, annál jobb lesz egészségi állapotunk, és lassabban öregszünk.
Amikor kevesebb a HGH-szint, akkor az izomtónus csökken, gyarapszik súlyunk,
kisebb lesz ellenálló-képességünk, gyakorivá válnak az öregedéssel járó
betegségek és problémák.
A
folytatásban: A meditáció, és az agyhullámok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése