Magmás kőzetek

A magma (olvadt kőzetanyag) amelyből a magmás kőzetek képződnek, vagy a mélyben szilárdulnak meg. Pl. gránit, bazalt. A magmás kőzetek szövete attól függ, hogy milyen gyorsan hűl ki a magma. Gyors lehűlés apróbb kristályszemcséket, míg a lassúbb lehűlés durva szemcséjű kőzetet eredményez.

Gránit

A föld szárazföldi lemezeinek leggyakoribb mélységi magmás kőzete a gránit, mely lehet rózsaszín, fehér, szürke, és feketén pettyezett mintázatú. A földkéregben, több mint 10 km-es mélységben, szilíciumban gazdag magmából kristályosodik ki.

Sok, gazdaságilag fontos ásvány válik ki benne a gránittömegek környezetében fellépő hidrotermális* oldatokból. Pl. drágakövek, topáz, hegyikristály, turmalin, de képződhet ércásványok is, mint az ólom, titán, arany, ezüst. 

(* A hidrotermális szakasz egy geológiai kifejezés, a magma utókristályosodásának zárószakasza.  A hidrotermális szakaszhoz köthető ércelőfordulások Magyarországon: Gyöngyösoroszi, Telkibánya, Nagybörzsöny.)

A gránit, keresett építőkő, ezért bányászata egykor jelentős iparág volt. Mára felhasználása visszaesett, főleg kereskedelmi és banképületek burkolására, kisebb mértékben sírkövekhez, vagy konyhai munkalapokhoz használják. Sok országban járdák szegélykövét készítik belőle, de apróbb konyhai használati tárgyak is találhatóak gránitból. Pohár, mozsár, vágódeszka, stb.

Pegmatit

A pegmatit a magmás kőzetek rendszerének kőzetszövet szerinti csoportja.

A pegmatitokból bányásszák a volfrámot, mely azon kívül, hogy a rakéta sugárcsövéhez, de hétköznapi tárgyainkhoz is használják. Ilyen a darts nyilak volfrámcsúcsai, vagy a golyóstollcsúcsok. Ez utóbbit, naponta használjuk úgy gondolom.

Granodiorit

A mélységi magmás kőzetek közül az egyik leggyakoribb. Keménysége miatt útlapba zúzva, darabolva szegélykőnek használják. Tetszetős pettyezett mintája miatt újabban vágottan, felcsiszolva, padlózatot, és épületburkolatot készítenek belőle. FEKETE GRÁNIT néven árusítják.

Diorit

A gránáttól nehéz megkülönböztetni, mivel alig látható jellegzetességeiben különül el attól. Általában azonban, sötétebb a gránitnál. Egyike azoknak a kőzeteknek, melyet az ősi Egyiptomban különösen sokra becsültek. Szobrokat, oszlopokat, talapzatokat, szarkofágokat, sírkamraburkolatot készítettek belőle.

Kheprén fáraó dioritból faragott szobra.

Kimberlit

   

A kimberlit, a gyémánt legfontosabb anyakőzete. Olivinben, és csillámban gazdag kőzet.

A kimberlit intruzív (tolakodó, kényszerítő jellegű) magmás testekben lévő, nagyjából kőr keresztmetszetű, 1 km-nél kisebb átmérőjű kürtőkben, és más mélységi kőzetekbe benyomult meredek helyzetű kőzettestekben fordul elő. A Földön csaknem mindenütt egykorúak, a késő kréta időszakban képződtek 100-65 millió éve.  Kimberlit vulkáni kitörések nem ismertek 60 millió év óta. A kimberlitet színe miatt kék földnek is nevezték. A mállott kőzet sárgás, ezt hívták sárga földnek. A gyémántot a „sárga földben” fedezték fel először 1867-ben Dél Afrikában, később az USA-ban Arkansas, Colorado és Wyoming államokban.

Gyémántbányászat

Gyémántot először az Orange folyó partján találtak, anyakőzetét azonban csak két évvel később fedezték fel. Először a mállott kimberlitben nyittnak üregeket, és itt mossák a gyémántot. Ahogyan mélyülnek az üregek, a kőzet is keményebb. A mélyben robbantanak, majd a felszínen válogatják ki a gyémántokat.  A gyémánttartalmú zúzott kőzetet ipari zsírral bevont táblákon fogják fel úgy, hogy az összetört kimberlitet átnedvesítik, és ipari zsírral vastagon bevont lejtős táblákon vízzel áramoltatják. A nedves kőzetszemek nem tapadnak meg a zsíron, de a száraz gyémántszemcsék igen. (a víz nem tapad a gyémánthoz)  Időnként a gyémánttartalmú zsírt lekaparják a táblákról, melyből eltávolítják a gyémántot, majd válogatják, és színük és átlátszóságuk alapján osztályozzák.

Üledékes kőzetek

Az üledékes kőzetek anyagát általában a víz, a szél, vagy a jég szállítja az üledékgyűjtőkbe, ahol csaknem mindig rétegekben rakódik le. A rétegződés a tömörödés során megmarad, így ez az üledékes kőzetek megkülönböztető tulajdonsága. Jellemzőek az ősmaradványok is, melyek más kőzetekben nem fordulnak elő. Pl. homokkő.

Az üledékek eredete

Az üledékes kőzetek képződése más kőzetek mállásával kezdődik.  A fizikai mállást más kőzetek kisebb darabokra törezedése, aprózódása jelenti. Kémiai mállásnál a kőzetek ásványai feloldódnak. E kétféle mállás, alapvetően két különböző üledéket és üledékes kőzetet eredményez. A mállott anyagot a folyóvíz, szél, jég, és a gravitáció szállítja és rakja le. A vegyi üledékes kőzetek anyaga oldott állapotban szállítódik, és új helyen csapódik ki.

A felhalmozódott, laza üledékanyag üledékes kőzetté alakulását, kőzetté válásnak nevezik.

Homokkő

A homokkő a földkéreg üledékes kőzeteinek 10-20 százalékát teszik ki. A 0,063-2 mm-ig terjedő átmérőjű homokszemcsék felhalmozódásából, kőzetté válással képződik.

A homokkő régóta fontos építőanyag. Ellenálló-képessége miatt az üledékes kőzetek között úgy építő, mint szobrászati anyagként felülmúlhatatlan.

Az egyik legszebb és legismertebb sziklába vésett építmény Petrában a kincstár.

Videók- Petra:http://gabocamyblog.blogspot.com/

Abu Szimbel  II. Ramszesz által épített két templom helyszíne, a Nílus nyugati partján lévő homokkő sziklába vésett négy, 20 méternél nagyobb szobor a templom bejáratának két oldalán.

Painted sivatag. A világ egyik legszebb üledékes kőzetből kialakult terület.

Átalakult, metamorf kőzetek

Átalakult kőzetek akkor képződnek, ha a kőzetek magas hőmérséklet és nagy nyomás alá kerülnek. Megváltozhat ásványi összetételük, szövetük és belső szerkezetük. A kalcit, pl. egy átalakult homokkő. Ezek a változások általában a földkéreg mélyén történnek, melyeket lemezütközések miatti gyűrődések is kiválthatnak. Valójában a földfelszínen és közvetlenül alatta is kialakulhatnak átalakult kőzetek meteorit becsapódásnál, vagy magma benyomulásnál, melynek környezetében magas hőmérsékletű öv jön létre.

Márvány

A márvány egy szemcsés, átalakult kőzet, mely mészkőből vagy dolomitból keletkezik.

Michelangelo: La Pieta, David szobra fehér márványból készült.

Constantinus Diadalíve (Róma)

Meteoritok

A meteoritok Naprendszerünk más égitesteiről származó kőzetek, melyek leválva azokról, addig keringtek, a Nap körül, amíg ütköztek a Földdel. A Föld légterébe érve, sebességük még olyan nagy, hogy anyaguk a súrlódás miatt megsemmisülhet az alsó légkörben. Ezek a meteorok, vagy hulló csillagok. Bár számos meteoritot kozmikus üledéknek neveznek, a meteoritok nem tartoznak sem a magmás, sem az átalakult, vagy üledékes kőzeteink közé.

Nagyobb meteoritok becsapódásakor a földi kőzetek megolvadnak, a levegőbe lökődnek, és hirtelen üveggé hűlnek. Ezek a TEKTITEK. (tektit, moldavit, zöld üvegtektit, diszkoszalakú tektit, stb.

Obszidián

Az obszidián természetes vulkáni üveg. Abban az esetben képződik, mikor a láva megszilárdulása olyan gyors, hogy nincs idő, az ásványok kikristályosodására. Az obszidián kissé keményebb az üvegnél, kagylós törése van, és borotvaélesre hasítható. Tulajdonságai miatt Amerika és más kontinensek természeti népei fegyvereket, szerszámokat gyártottak belőle, az aztékok és görögök tükörnek használták jó fényvisszaverődése miatt. Manapság féldrágakőnek számít.

A Fabergé híres húsvéti tojásait mindenki ismeri. Kevésbé ismert a Fabergé –ló, mely obszidiánból készült. A lónak arany a patkója, rubinszeme, és gyémántokkal díszített zománcozott kantárja van.

Az obszidián gyógyhatása: Az obszidián a földelésre nagyon jó, a gyökércsakra egyik köve. Sebet gyógyító kő, különösen a vágott sebeket zárja gyorsan össze. Nagyon hatásos a hideg kezeknél,  lábaknál, érszűkületnél. Görcsoldó, és nagyon hatásos gyulladásokkal szemben. Mivel erősíti a beleket, így gyorsítja az emésztő folyamatokat.

Ásvány, vagy sem?

Bizonyos ásványok mesterséges változatait laboratóriumban is előállítják. Pl. a műsmaragdot, rubint, és gyémántot. Ezek nem ásványok, mivel természetesek. Földtani értelemben az élelmiszerek ásványianyag-tartalma sem ásvány, azok egyszerű elemek, ásványi nyersanyagok, mint a kalcium, a cink, vagy a vas. 

A jéghegyet alkotó kristályos jég ásvány, a folyékony víz nem.

Mit nevezünk ásványnak?

Az ásványok a föld kőzeteit építik fel. Az ásvány természetes előfordulású, szilárd, állandó összetételű képződmény. Az ásványok kristályszerkezete többféle lehet. Általában szervetlen vegyületek, de vannak szerves eredetűek is. Azok az anyagok, melyek hasonlítanak a természetes ásványokhoz (pl. opál) de nincs belső szerkezetük, mineraloidoknak nevezik.

Elsődleges és másodlagos ásványok

Az elsődleges ásványok közvetlenül a magmás, üledékes és metamorf folyamatok során képződnek.

A másodlagos ásványok az elsődleges ásványok kialakulása után, azok mállása során keletkeznek.

Mit nevezünk kristálynak?

Az ásványok kristályosak. A kristályos anyag szilárd, amelyben a részecskék háromdimenziós rendszerben, részben ismétlődve helyezkednek el. Ugyanazon ásvány legkisebb és legnagyobb kristályának is ugyanolyan az elemi felépítése. A kristálytan, az ásványtan alapvető ágazata.

Mit nevezünk drágakőnek?

A drágakő fogalmát igen tágan használják. Így nevezünk minden szépsége és tartóssága, ritkasága miatti nagy értékű ásványt. A drágakövek alakját vágással, csiszolással megváltoztatva, értéküket jelentősen növelik. A legtöbb drágakő valamely ásvány egykristályaként (gyémánt, zafír) vagy kristályhalmazaként (malachit, jadeit) keletkezik. Bizonyos nem kristályos szerkezetű, szerves eredetű anyagokat (gyöngy, borostyánkő) is drágakőnek minősítenek, ezeket rendszerint organikus drágaköveknek nevezik.

Drágakőbányászat

A drágakövek bányászata hosszú múltra tekint vissza. A bányászati módszerek és műveletek az utóbbi időkben nagyot változtak a technika fejlődésének köszönhetően. A drágakövek kinyerésének két lehetősége van: anyakőzetből, és a mállással kikerült törmelékek felhalmozódásából lehet hozzájutni.  Az első változatot keménykő-bányászatnak, a másodikat pedig torlatbányászatnak nevezik.

Bányászat kőzetből 

Rendszerint fúrásos, robbantásos módszerrel fejtették. A bányák nagy része azonban kézi fejtéssel dolgozik a drágakövek sérülése elkerülése végett. A bányatelepeken a kitermelés csákánnyal és lapáttal történik.

Torlatbányászat 

A kőzetekből kimállott drágakövek hatalmas mennyiségét szállíthatja el a víz, mely folyómedrekben, tengerpartokon vagy az óceánokban halmozódhat fel. Ezeket a felhalmozódásokat nevezik torlattelepeknek.  A torlattelep bányászatának módja a torlattelep kialakulását utánozza, vagyis a köveket az áramló vízben különítik el. A legegyszerűbb módszer a mosás, a rostálás. Miután, az ásványok a szita közepére kerülnek, kézzel válogatják szét. A másik módszer, amikor az üledéket egy terelőkorlátos vályún folyóvízzel áramoltatják.

A tengerfenéki gyémánttelepek kitermelésére az utóbbi években új, víz alatti technológiákat engedélyeztek.

Drágakövek

Gyémánt, a különféle kvarcváltozatok, turmalin, topáz, többféle zafír, rubin, türkiz, lazurit, krizoberill, jade.

A drágakövek megmunkálásának számtalan módja van. Értéküket színük, tisztaságuk, csiszolásuk és karátszámuk határozza meg. A gyémántok esetében a teljes színhiány, a színes köveknél a szín tisztasága és erőssége a meghatározó. A csiszolást a kivitelezés tökéletessége és eredménye, a briliáns minősíti. A karát súlymértékegység, egy karát a gramm ötödrészének felel meg (200mg). A kő végső súlya befolyásolja az értékét. Ha ezek a feltételek teljesülnek, úgy a kő végső árát még egy tényező határozza meg, ez pedig a ritkasága.

Szerves drágakövek

A szerves (biológiai) folyamatok során létrejött drágakövek lehetnek kristályos szerkezetűek vagy nem kristályosodottak, bizonyos esetekben ugyanazt az ásványi anyagot tartalmazzák, mint a szervetlen folyamatokban keletkezett drágakövek. A szerves drágaköveket ugyanolyan feltételek alapján ítélik meg, mint az ásványi eredeteket: ilyen kritérium a szépség és a szívósság. A régi időkben kedvelték ezeket az ásványokat, mert könnyebb volt a megmunkálásuk.

Pár szerves drágakő......

Borostyán. 

főleg kihalt tűlevelű fák megkövült gyantája, bár ismeretes korábbi fákból származó borostyánszerű anyag is.

 A borostyánnak is adnak néha ásványneveket, attól függően, hogy honnan származnak. A borostyán görög nevéből (elektrum) származik az „elektromosság” szó, ugyanis a borostyán dörzsölésre elektromos töltést kap. 

Ez a tulajdonsága az egyik leghasznosabb módszer a borostyán azonosítására. Annál is inkább, mert sok helyen a "fosszíliás maradványokkal" a műgyantát is borostyánként értékesítik. Azt nem árt tudni, hogy az igazi fosszíliamaradványos borostyánt múzeumokban őrzik, vagy kutatás céljára használják fel. 

 Borostyánszoba 1765-ben készült Katalin cárnő palotájában.

Kopál (nagyon hasonlít a borostyánhoz) élő fák körüli talajban lévő halmozódásokból, vagy  a betemetődött kopál anyag bányászatával gyűjthető össze.

Korall. A tengeri korallpolipok vázanyagából fejlődik. A korall fénytelen, de fényesre csiszolható.

Kagylóhéj: miként a korall, a kagylóhéj is biológiai folyamatok következtében képződött ásványi anyag. Az alaki, méret-és színbeli változatossága óriási.

Gyöngy: a gyöngy bizonyos fajta kagylók megszilárdult terméke, melyeknek anyaga ugyan az, mint a kagylóhéjé. Amikor a kagylóba idegen test kerül, ezek a kagylóhéjat építő sejtek védekező reakcióként működésbe lépnek, és körülveszik az idegen testet. A gyöngy kialakulásához minimum 2 évre van szükség, csak ekkor „szüretelhető”. A gyöngy színe a kagyló fajtájától, és lelőhelyétől függ.

Az édesvízi tenyésztett kagyló 15-20 darab gyöngyöt tud „termelni”, míg a természetes közegben élő (sós vízben) élő kagyló 2-3 darabot. A gyöngyök árát ez nagy mértékben befolyásolja, ezért ne lepődjünk meg nagyon, ha két egyformának látszó gyöngysor között nagy az árkülönbség.