A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Apiterápia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Apiterápia. Összes bejegyzés megjelenítése

A méhek élete








A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak.

A méhek ősei a Crabronidae családba tartozó darazsak voltak, és ennek megfelelően más rovarokra vadásztak. A ragadozó, húsfogyasztó életmódról feltehetőleg akkor váltottak pollengyűjtésre, amikor viráglátogató, pollenfogyasztó rovarok lettek zsákmányállataik, és a darazsak lárvái a pollennel borított rovarokat fogyasztották el. A legősibb, bizonyítottan méh fosszília egy borostyánba zárt Cretotrigona prisca a kréta korból.


A növények beporzását már ezen élőlények megjelenése előtt többféle állat segítette, a méhek azonban kifejezetten ebbe az irányba fejlődtek, és minden más rovarnál sokkal hatékonyabbá váltak.
A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú összetett nyelvvel kaparinthatják meg a virágokból. 



A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől.
A legtöbb méh bolyhos; a polleneket a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez. Ha a nőstény méhek egy kis időre felfüggesztik a takarmányozást, megtisztítják testüket, és a pollenszemcséket egy csomagba gyűjtik; ez a legtöbb méh hátsó lábán található. A legtöbbjük az összes virágból gyűjt pollent, de akadnak egy-egy növényre szakosodott fajok is. A pollent és a nektárt többnyire összekeverik, és így eleinte folyékony, de megkeményedő tartalék élelmiszertömeget hoznak létre. Ezt aztán megformálják, és a lépekben tárolják. Az így megtöltött sejtekbe helyezik petéiket, majd lezárják azokat.


A virágok meglátogatása sok veszélyt hordoz magában: karoló pókok, gyilkos bogarak és különféle madarak vadásznak rájuk. Tizedelik állományukat a rovarirtó szerek is — ezek vagy közvetlenül a méhekre hatnak, vagy táplálékukra.

(Ezért, ha kertedben permetezni kényszerülsz, olyan permetet vegyél, ami nem ártalmas a méhekre)






A pollen keletkezése


A Virágpor keletkezése


A gyűjtögető méh mindig egy virágfajra száll, és egy fajta pollent és nektárt gyűjtöget, amíg abból a fajból talál példányokat. A virágpor színe különféle lehet, az elefántcsont fehér, a szürke, sárga, zöldes, piros, barna, egészen a feketéig. Amikor a méh a virágra száll, a virágpor rátapad a rovar testére. 


A méh teste olyan, mint egy miniatűr seprű. Az egész testét vékony szőrszálak borítják, amelyek begyűjtik a pollenszemeket.
Egy ilyen gyűjtőkörút után a méh "megtisztítja magát", és a rátapadt pollent lesöpri a potroha felé, a harmadik pár hátsó lába magasságáig. 




Miután benyálazta és benedvesítette a pollent, és ugyanarról a növényről elegendő nektárt gyűjtött, két golyót formál belőle, amelyeket két hátsó lábára akaszt, amelyek biztosan tartják a nehéz terhet és nem engedik, hogy repülés közben leessenek. A méh minden út alkalmával két ilyen "labdát" szállít, amelyek egyenként körülbelül 7-10 milligrammosak, és ahhoz, hogy ezt összegyűjtse, legalább száz virágról kell virágport gyűjtenie. A méh jó néhány kilométer megtétele után repül vissza a kaptárba, hogy súlyos terhét lerakja a lépekbe, ezekbe a tároló cellákba, ahová a petéiket is lerakják. Olyan helyre teszi, ahol a lárvák a legkönnyebben elérhetik, hiszen a virágpor a legmegfelelőbb táplálék a számukra.


A Virágpor begyűjtése

A méhész az egész idény alatt begyűjtött virágpor körülbelül 10 százalékát szedi ki a kaptárból, azaz családonként 3-3,5 kilogrammnyit. Ebből következik, hogy 6-8 hónap alatt minden család körülbelül 18-28 kilogrammot gyűjt össze, a legnagyobb mennyiséget májusban és júniusban, amikor a legtöbb lárvát kell táplálni.
Ebben az időszakban 4-6 héten keresztül a méhész tulajdonképpen csapdába csalja a méheket egy lyukas rács segítségével. A méhek ezeken a lyukakon repülnek keresztül, ám azok olyan szűkek, hogy vagy az egyik, vagy mindkét pollengolyó fennakad rajtuk. A rácsot a nap végén megtisztítják, figyelve arra, hogy ne kerüljön rá más virágpora, és ne legyenek rajta élősködők.

Amikor friss, a virágpornak elég magas a nedvességtartalma ahhoz, hogy hosszabb ideig lehessen tárolni. A virágport egy 50 °C foknál nem melegebb helyen szárítják meg, ez elegendő ahhoz, hogy penész és baktérium ne tenyésszen benne. A hő-eljárás során nem lépjük túl az előírt hőmérsékletet, így az aktív elemek nem sérülnek. Ha a megszárított szemek nem porladnak szét érintéskor, akkor helyesen szárítottuk a virágport, és nem lehet gond a tárolással.


A virágpor gyógyító hatása: 

A virágpor minden életkorban értékes táplálék. Minden fontos anyag megvan benne, amit a virágok és növények tartalmaznak, és mivel csírasejt is van benne, biológiai szempontból is értékes termék. Tökéletes táplálék főleg olyan diéták esetén, amelyből hiányoznak az állati eredetű ételek, és hasznos különféle megbetegedések esetén is. A virágpor egészében javítja a szervezet állapotát, segíti a szellemi frissességet, segít legyőzni a fáradságot, ellenállóbbá teszi a szervezetet, és javítja az étvágyat.

A virágpor mindent tartalmaz, ami a szervezetnek az élethez szükséges. A virágpor alapvetően a virágos növényeknek a hím jellegű ivarsejtje. A különböző növényekről származó virágporok összetétele nem azonos, de minden virágpor tartalmaz fehérjéket, aminosavakat, cukrot, ásványi sókat, vitaminokat, hormonanyagokat, zsiradékokat és illóanyagokat. Nagyon jó fehérjeforrás, mert a 22 aminosav közül 20 benne van. A virágpor erősítő és roboráló hatása a különleges fehérjetartalmán kívül a jelentős ásványi anyag tartalmával is magyarázható. Leginkább vas, réz, kálium, kalcium, kén, nátrium, mangán, cink, magnézium, króm, szelén, nikkel, kobalt van a virágporban. A virágpor az apiterápia termékei közül a legfontosabb vitaminforrás. Fokozza ezen kívül az anyagcsere folyamatait, a belső elválasztású mirigyek egészségét segíti elő. A virágpor hozzájárul a vérképzéshez és erősíti a szívizmot. Általános roboráló hatása van.  

A virágpor zsírt is tartalmaz, melynek mintegy 20%-a nem telített és egyes vitaminokkal keverve megakadályozza az érelmeszesedést.  
Fogyasztása minden korosztálynak ajánlott, de különösen hasznos a fejlődésben lévő szervezetnek, a gyerekeknek, illetve az idős leromlott szervezet számára.
Virágporra érzékeny (allergiás) egyének számára a fogyasztása nagy körültekintéssel ajánlott! Allergiás reakciók elkerülése érdekében, mindig kis adagokban kell elkezdeni a fogyasztást. Virágporra érzékeny emberek, csak kis adagban kezdjék el fogyasztani (1-2 virágpor golyócska), így szervezetüket hozzászoktathatják az allergénhez, tünetmentessé válhatnak.

Propolisz


Mi a propolisz?


Az ókori Egyiptomban a papok nagyon bonyolult technikával ezt az anyagot használták a mumifikálásokhoz. Az ókori görögök, és rómaiak begyűjtötték, és külsőleg alkalmazták főként sebek és vágások gyógyítására. Az inkák lázas fertőzések gyógyításakor vették hasznát, Oroszországban már a XII. században propolisszal gyógyították a fogszuvasodást, és a szájüregi gyulladásokat.

A különféle tabletták elterjedésével párhuzamban, a propolisz használata háttérbe szorult. Napjainkban, újra kutatják e különleges anyag összetételét, tulajdonságait, és felhasználhatóságát. A propolisz eredetét nagyon sokáig nem ismertük. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a méhek titkos terméke, de ma már tudjuk, hogy ezt a gyantás anyagot a méhek bizonyos növények rügyéből szerzik, ugyan úgy, mint a virágport.
A propolisz összetétele csak nem régóta foglalkoztatja az embereket, ezért még ma sem tudjuk pontosan, hogy mi minden található benne.




A mostani kutatások szerint tartalmaz 50-55 százalékban gyantát és balzsamot, 25-30 százalékban viaszt, 10 százalékban illóolajakat, 5 -5 százalékban virágport, és szerves anyagokat, és különféle ásványokat. B1-B2-B3, és P vitaminokat, az ásványi anyagok közül pedig alumíniumot, báriumot, kobaltot, rezet, ónt, vasat, mangánt, nikkelt, ólmot, szilíciumot, titánt, vanádiumot, és cinket. Ezen felül találhatóak még benne flavonoidok is, érthető hát, miért ilyen jótékony a hatása.






Propoliszos méz

A propoliszos méz propolisz tartalma miatt a jótékony hatása is erősebb. Ez a méz külsőleg is jobban felhasználható, baktérium és gombaölő hatású fajta méz, a vírusok szaporodását erősen gátolja. Belsőleg fogyasztva, gyulladáscsökkentő hatású a propoliszos méz, a légutak és a tüdő, a vesemedence, és a szívbelhártya gyulladásaira is gyulladáscsökkentő, jótékony hatása van. Gyomor és bélhurut leküzdésében is hatékonyan segít a propoliszos méz, mert nemcsak megöli vagy szaporodásában meggátolja a betegséget kiváltó kórokozókat, hanem tannintartalma miatt segít a hasmenéses tünetek enyhítésében is. A klimaxos panaszokat a propoliszos méz enyhíti. A gyomorfekélyt, nyombélfekélyt és a krónikus bronchitist is eredményesen kezeli a propoliszos méz.

Propolisz balzsam: reuma esetén nagyon jó fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású.   Sebekre, égésekre, különböző fekélyekre, bőrgombákra, herpeszre használható. Hajsamponnal összekeverve, a fejbőr gyulladásaira, hajgombásodásra használható.

Propoliszos vitaminos hidratáló krém: Zsíros és száraz bőrre egyaránt alkalmazható, pattanások kezelésére is kiválóan alkalmas. Hatásosan lehet vele kezelni a napégést, száraz berepedezett sarokra, kiszáradt könyökre, testápolónak, kéz-és lábápolásra, bőrpuhításra, alapozókrémnek. Sikerrel kezeltek vele uszodában szerzett bőrfertőzéseket. A propoliszos krém a bőrt puhává, bársonyossá varázsolja.

A propoliszt fogyaszthatjuk eredeti formájában, szilárd állapotában rágógumiként, granulátumként, vagy porrá őrölve. Íze jellegzetes, semmi mással sem keverhető össze, illata aromás, gyanta, méz, viasz és vanília illata keveredik benne. Kissé kellemetlen elfogyasztani, mert a fokunk közé ragad, legpraktikusabb alkoholban vagy vízben feloldani.

Méhpempő, Méhviasz


MÉHPEMPŐ


Az egyik legcsodálatosabb anyag, melyet a méheknek köszönhetünk.
A méhpempő olyan különleges anyag, ami kizárólag a királynő tápláléka lehet, valamint a legfiatalabb méheké. A méhkirálynő attól kezdve, hogy kikel, egész életében méhpempőt eszik. Életük első három napjában a méhkaptár összes legkisebb méhe méhpempőt eszik, de amelyik lárvából nem lesz királynő, azok már nem ehetnek méhpempőt. A harmadik nap után a dolgozók és a herék lárvái nektárkeveréket, mézet és virágport ehetnek csak, míg a méhkirálynő lárvája továbbra is méhpempőt eszik.  



A méhpempő gyakorlatilag a fiatalság és a hosszú élet elixírje. Megfigyelték, hogy a méh herék és a dolgozók nyáron 4-6 héten át, valamint télen maximum 5-6 hónapig maradnak életben, ezzel szemben a méhkirálynő elél akár 3-4 évig is, sőt akár 5 évig is élhet.
 A méhpempő a fiatal dolgozó méheknek a garatmirigy váladéka. A méhpempő a méhek táplálására szolgáló különleges táplálék.  A méhpempő színe fehér, sűrített tejre emlékeztető állagú agyag, gyöngyházfényű. A méhpempő íze viszont erősen savanyú és szúrós, enyhén cukros. Az idő elteltével egyre sűrűsödik a méhpempő állaga, és a színe is változik, ha levegővel érintkezésbe lép.


Gyógyhatása: javítja a szervezet általános erejét és egészségét, energiát ad, emellett agyalapi mirigy és a mellékvese működését támogatja, segít legyőzni a depressziót, szorongást is.  Műtét utáni időszakra kiváló erősítőszer, vérszegénység, étvágytalanság.  
A méhpempő erősebbé és kiegyensúlyozottá teszi az embert. Védi a máj egészségét, a szív és keringési panaszokat enyhíti, javítja. Használhatjuk gyomor és bélbántalmak enyhítésére, idegrendszeri problémákra pedig kiemelkedően jó hatással bír.  


A MÉHVIASZ

A méhviasz egy természetes viasz, melyet a mézet termelő méhek állítanak elő. 
A méhviaszt apró pelyhek formájában, 
a 12 – 17 napos fiatal dolgozók választják ki a potrohuk hasi oldalán lévő mirigyekből.  
A kiválasztott méhviasz teljesen átlátszó, de fehér színt kap az után, hogy a méhek rágással képlékennyé teszik. 
A végső sárgás-barnás színt a pollenben található olajok miatt, valamint a propolisz hatására nyeri el. 




A házi méh a lép építőanyagaként alkalmazza a méhviaszt, melyben így mézet, pollent tárolnak, valamint az utódjaikat is itt nevelik fel. A méhviasz előállítása körülbelül nyolcszor annyi méz elfogyasztásába kerül. A méhviaszt forró vízzel lehet tisztítani, és ezt követően gyertyagyártásra, vagy síkosító anyagként, valamint polírozóként alkalmazható. Különféle olajokkal folyékonyabbá tehető.
A méhviaszt széles körben alkalmazzák többek között gyertyakészítésre, kozmetikumok és gyógyszerek előállítására, fényesítő anyagként (cipő és bútorápolókban), és modellező viaszként.
A római katolikus és a keleti ortodox egyházakban fontos szerepet kap a liturgiák során, ugyanis a méhviaszból készült gyertya nem csöpög, valamint szemmel alig látható füstöt bocsát ki.




Mézfajták


Lépesméz

A lépes méz Hungaricum. A méhészet szakmában is különlegesség a lépesméz. Az akácméznél leírt tulajdonságai vannak. A lépesméz a legősibb formájú méz a méhészet termékei között. A lépesméz a kaptárban található keretekben viaszsejtekbe ömlesztve viaszfedéllel lezárva van eredeti formájában is. A lépesméz darabolt formában kerül a mézes üvegbe, mézzel feltöltve kapható a boltokban, és a méhészet boltjában is. Elvileg a leginkább érintetlen méz a lépesméz, mert semmilyen technológiai folyamaton nem ment keresztül, eredeti valójában kerül a fogyasztó asztalára, úgy ahogy a jó Isten megadta. A legtermészetesebb módja a mézfogyasztásnak. Még a levegővel sem lép kapcsolatba, mielőtt elfogyasztjuk. A tányérra tett lépdarabból mindig csak annyit vágjunk le, amennyit azonnal megeszünk. Azért nem jó előre feldarabolni, mert a vágás mentén kifolyik a sejtekből a méz.


Akácméz



Az akácméz víztiszta, esetleg halványsárga, ritkán zöldes árnyalatú. Az akácméz kellemes ízű, gyengén akácvirág illatú. Az akácméz hosszan folyékony marad, mert magas a gyümölcscukor tartalma. Nyugtató hatású, a gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarokat is gyógyítja. Kisgyermekek és idősebbek számára az akácméz nagyon jó napi fogyasztásra. A Magyarországon termelt akácméz nagyon magas minősége miatt Hungaricum, alapvető értékű export termék. Az akácméz íze nem karakteres, nincsenek erős aromái, emiatt fogyasztása a mézzel ismerkedők számára ajánlható.  


Virágméz


A mézek közül a virágméz bel tartalmilag a legjobb mézek egyike, mert a sokféle virágból származó összes hasznos anyag koncentrálódik benne. A méhészek szerint a legértékesebb mézek közé tartozik, mert a természetgyógyászatban is alkalmazott különféle növényekből származó nektár miatt a virágméz alkalmazási területe is széles. A virágméz halványbarnás színtől egészen a sötétbarnáig terjed, ami függ a virágoktól, melyekből származik a nektár. Virágméz hajlamos a kristályosodásra, magas szőlőcukor tartalma miatt. Önmagában fogyasztva és sütemények ízesítésére egyaránt nagyon jó.


Selyemfű


A selyemfű méz víztiszta vagy kissé sárgás árnyalatú. Igen erős, jellegzetesen fűszeres ízű, illatos a   méz. Nyers ételek különleges ízesítője. Lassan kristályosodik magas gyümölcscukor tartalma miatt. Kiemelkedő e méz tápértéke, nyomelem tartalma, ásványi só tartalma. A selyemfű méz vérnyomáscsökkentő hatású. 4-5 teáskanálnyit lehet belőle naponta fogyasztani. A selyemfű növényt a textilipar részére hozták az országba, ám erre nem lett alkalmas, mézként viszont sokan finomabbnak találják, mint az akácmézet. Vadnövény, tehát káros anyaggal nem érintkezett. Erős fertőtlenítő hatása van.



Erdei méz  


Az erdei méz barnától csaknem a feketéig terjedő mézkülönlegesség. Előállításához rovarok jelenléte (levéltetvek) szükséges. Az erdei méz nagyon magas tápértékű és kiemelkedő az ásványianyag-tartalma a mézek közt, valamint könnyen feldolgozza és hasznosítja a szervezet. Az erdei méz megerősíti az immunrendszert és fokozza az állóképességet. Emésztést kiegyensúlyozó, idegnyugtató és légút tisztító hatású. 




Aranyvessző



Méze sötét színű, karakteres illatú, aromás méz. Kristályosodásra is hajlamos. Egyszerre virágzik a mentával, emiatt a mézekben szokott több-kevesebb menta is lenni, emellett egy csomó virág nektárja is megtalálható az aranyvessző mézben. Lápos vizes területeken élő növény, akkor mézel jól, ha vízben áll a gyökere. Rába parton és a Balaton körül, folyó partokon van belőle nagy felületen.   Meglehetősen gyorsan kristályosodó fajta, ezért érdemes krémméz formájában vásárolni.  Ásványi anyag tartalma nagyon magas.  



Napraforgóméz


A napraforgó méz aranysárga színű. Hetek alatt kristályosodik. Süteményekbe nagyon jó a napraforgó méz, mert finom ízt ad ki sütés során. Húsok sütéséhez, saláták elkészítéséhez ajánlják, mert intenzívebbé teszi az ételek ízét, aromáit. Természetes úton, ha magától kristályosodott meg, akkor ikrás mézet ad, ezek a kristálycukorra emlékeztető nagy ikrák remekül tisztítják a torkot, torokgyulladás esetén kifejezetten érdemes ebben az állagban ikrásan fogyasztani.  Ásványi anyag tartalma nagyon magas.




Hársméz


A hársméz nagyon finom, aromás mézkülönlegesség, az ételeket, italokat megfűszerezi. Közepesen kristályosodó fajta méz. Megfázásra, torokfájásra nagyon jó a hatása, hurutos megbetegedéseknél is ezt a fajtát ajánljuk. Színe a gyűjtés idejétől függ, világossárgától közép barnáig terjed, nagyon zamatos fajta méz. Idegnyugtató hatású méz a hársméz.  Hársfateával együtt fogyasztva hatása sokkal erősebb.



Gesztenye méz



Nagyon magas az ásványi anyag tartalma, ami csökkenti a vérszegénységet. Javasolt trombózis és visszértágulat esetén fogyasztani. Kedvező hatása van az ízületekre, nőgyógyászati problémákra, fokozza a potenciát. Színe sárgásbarna, gesztenyevirág illatú, enyhén kesernyés utóízű mézkülönlegesség.




Repceméz


Folyékony állapotban sárga színű. Magas szőlőcukor tartalma miatt gyorsan kristályosodik. Kristályos állapotban fehér színű. Kristályai nagyon aprók, krémes, élvezeti értékét ez növeli. Fogyasztás ajánlott, szellemi és fizikai munkát végzőknek, sportolóknak. Kevésbé savas mézfajta, ezért a gyomorsav túltengésben szenvedők számára nagyon előnyös a repceméz fogyasztása. Cukrai egyszerű cukrok, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják.

Jótékony szúrások




A méhméregben mintegy 18 különböző hatóanyag van.  Jellegzetes aminosava a taurin, csak a méhek vérében és egyes növényekben fordul elő. A méhméreg tartalmaz olyan molekulákat is, amelyek a szúrást követően bőrpírt és duzzanatot idéznek elő.  Ezek az anyagok nem idéznek elő súlyos tüneteket, ám akadnak túlérzékeny emberek, akiknél a méhméreg allergiás reakciót, ami akár életveszélyes is lehet. Becslések szerint a lakosság mintegy 0,5–2%-a túlérzékeny a méhméregre, a többieknél a szúrás duzzanatot, viszketést okoz, amit később kellemes melegség és bizsergés vált fel.  



A méhszúrásos gyógykezelést már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is alkalmazták. A reumás betegségek méhméreggel való kezelésének klinikai vizsgálatait csak a múlt század második felében kezdték el. Az igazi fellendülés az 1920-as években következett be. Az orvosok egy része sikeres kezelésekről számolt be, de nagy volt azoknak a tábora is, akik kételkedtek a méhméreg jótékony hatásában, jóllehet a hatóanyagait és a hatását a gyógyszertani kutatások igazolták. A méhméreg nem csodaszer, viszont jó kiegészítője lehet a szokásos gyógyszeres kezelésnek. A hisztamin azzal, hogy helyi fájdalmat, vizenyőt és vérbőséget okoz, enyhíti a reumás panaszokat. Az értágító hatása pedig azzal javít a mélyebb szövetek idült gyulladásán, hogy elősegíti a szövetek anyagcseréjét, így az ártalmas anyagok eltávolítását is. A reumás ízületi gyulladáson kívül számos más betegség kezelésében is hatásos lehet a méhméreg. Porckorong bántalmaknál, ínhüvelygyulladásnál, vállízületi kötőszöveti gyulladásnál és nyaki-felkari idegfájdalom esetén a betegek több mint felének a méhméreg hatására csillapodott a fájdalma. Ennél is nagyobb arányban javult az ín- és ínhüvelygyulladásban szenvedők állapota. Az esetek többségében a bőrbe vagy a bőr alá, az ízület mellé fecskendezik az apitoxint.  A méhméreggel való kezelés az esetek többségében sikeresen alkalmazható kiegészítőként, hiszen a baj okát rendszerint nem szünteti meg, csak enyhít a krónikus ízületi betegségekben szenvedők tüneteit, ezzel javítva az életminőségükön.

A méz és a kozmetikumok


Méz a kozmetikában



A mézben található gyógyító erőt már régen ismeri az emberiség.  A méz különféle hatóanyagainak köszönhetően, nem csak elfogyasztva hasznos, de a szépségápolás területén is bizonyította hatását.
A mézet, mint természetes nedvességet megkötő anyagot tartják számon. Fertőtlenít és konzervál is.  A mézes kozmetikumok javítják a bőr rugalmasságát, hidratációját, fokozzák a vérkeringést, s így meggyorsítják a salakanyagok elszállítását, az anyagcserét.  A méz a pattanásos bőr ápolásához talán a legmegfelelőbb. A méhpempőt a bőrfiatalító krémekhez használják, a propoliszos krém fájdalomcsillapító, gyulladás gátló, hegképző, fertőtlenítő hatású.

Zsíros bőr tisztítására: 2 kanál méz, 1 tojásfehérje, egy kávéskanálnyi citromlé.

A ráncok ellen: 2 kanál méz, fél vöröshagyma leve, kevés méhviasz. Gőzfürdőben melegítsük fel, alaposan keverjük össze. Folyamatos kevergetés mellett hagyjuk kihűlni, és kenjük a problémás részekre.

Pattanások ellen: 1 kanál méz, 1 főtt pürésített barack. 20 percig hagyjuk az arcon, majd meleg vízzel mossuk le.


A témában felhasznált irodalom: A szépítő, gyógyító méz és propolisz
Képek: google képkereső

Méz, propolisz, virágpor......

A méhek élete...
A méhek és az ember.....
A méhpempő
Kaptárba zárt orvosság: A propolisz
Mézfajták



A méhviaszA pollen keletkezése

A virágpor gyógyító hatása










A méz alapvető tulajdonságai


A méreg....Jótékony szúrások


A méz és a kozmetikumok